Nyomtatás
PDF

Változtatások 2012

Írta: Administrator on 2012 február 02.

Gyökeres változás, ezzel lehetne a legtalálóbban definiálni a nemrégiben nyilvánosságra hozott új munka törvénykönyve 2012-ben megvalósuló pontjait. Még csak halványan sem emlékeztet az előző Munka törvénykönyvére. Összességében lazább lesz az új Munka törvénykönyve és ez a munkaadóknak kedvezhet inkább.

Szabadság
Marad a húsz nap alapszabadság mellett a 25 év felett három évente plusz egy nap pótszabadság rendszere is, pedig a szabadságok emelkedését átalakította volna a kormány ötévenkénti emelést javasolva. Örülhetnek a szülők is, mivel eddig csak az egyikük vehette igénybe a gyerekek után járó pótszabadságot, az új szabályok szerint azonban az apa és anya is jogosult erre. A pótszabadság mértéke maradt: egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után hét nap pótszabadság jár.
A húsznapos alapszabadság és a kor után járó pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló.
A túlórákat pedig nem lehet majd pihenőidővel megváltani, csak pénzzel, a kormány eredetileg a választást a munkaadók kezébe adta volna.

Öregek és kismamák
Az elfogadott törvényben megmarad az eredeti szövegben még nem szereplő védett kor, amely a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel megnehezíti a munkavállaló elküldését, csak durva esetekben lehet ilyen embereknek felmondani (szándékos kötelezettségszegés, súlyos gondatlanság). Visszalépett a kormány a gyedről visszatérő kismamák felgyülemlett szabadságánál, így az eredeti javaslathoz képest mégsem lehet majd pénzben megváltani a napokat, hanem továbbra is ki kell majd adni rögtön a szülés után visszatérve.
A gyerek 3 éves kora előtt visszatérő kismamák eddigi teljes védettsége viszont megszűnik, de csak különleges esetben lehet majd őket kirúgni, példdául ha a dolgukat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem végzik el. A visszatérő kismamákat továbbra is vissza kell venni, de jövő júliustól akár részmunkaidőre módosított munkaszerződéssel is - eddig a visszavétel volt kötelező, a módosítás nem.

Műszakpótlék, éjszakai pótlék

Az éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. A Munka törvénykönyve változásával változott az éjszakai munka fogalma.

A többmûszakos munkaidõ beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, ill. éjszakai mûszakpótlék jár. A délutáni mûszak a többmûszakos rend alapján 14 és 22 óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés. A délutáni mûszakban történõ munkavégzés esetén a mûszakpótlék mértéke 15%, a többmûszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén a mûszakpótlék 30 százalék.

A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót délutáni mûszakban további 5, az éjszakai mûszak után további 10 százalék mûszakpótlék illeti meg. A mûszakpótlék megállapításának alapja eltérõ megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére.


Vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés

A napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között. Adott esetben rosszabbul járhatnak a dolgozók a heti munkaidő változásával is. Eddig két pihenőnapot kellett biztosítania a munkaadónak, most azonban dönthetnek majd úgy, hogy 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt ad. Vagyis a pihenőidő adott esetben lehet csak szerda déltől péntek délig, amely után újra dolgoztathatnák a munkavállalót.
Amennyiben két pihenőnapot ad a munkaadó, eddig az egyiket vasárnapra kellett tennie, 2013 júliusától azonban ez már nem lesz így. Annyi megkötés marad, hogy havi egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

Felmondási védelem 2012

A munkavállaló a munkaadó rendes felmondása esetén - és csakis akkor – úgynevezett felmondási védelem alatt áll. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

  • a betegség miatti keresőképtelenség, (itt külön kiemelném, hogy általában táppénzről beszélünk, de a törvény konkrétan keresőképtelenséget nevez meg, vagyis a betegszabadságra is vonatkozik!) legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
  • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, (ez konkrétan a gyermekápolási táppénzt jelenti)
  • a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
  • a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
  • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, (védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.)
  • a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított, (ennek most nincs létjogosultsága, de a tv.-ből nem vették ki.
  • a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
  • a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.


Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni  a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A végkielégítésnek meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Összegezve a munka törvénykönyve 2012 több változást hoz, mint amennyi szabály meghagytak.

Forrás:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200022.TV

Online felhasználók

0 felhasználó és 9302 vendég online

Facebook

Warning: Creating default object from empty value in /var/www/virtual/cegprofil.hu/htdocs/administrator/components/com_acymailing/classes/fields.php on line 36 Warning: Creating default object from empty value in /var/www/virtual/cegprofil.hu/htdocs/administrator/components/com_acymailing/classes/fields.php on line 58 Warning: Creating default object from empty value in /var/www/virtual/cegprofil.hu/htdocs/administrator/components/com_acymailing/classes/fields.php on line 58